Ahány ember, annyi ízlés és annyi preferencia a tészták iránt.

Tésztagyártás

A magyar sütő- és tésztaipar története a 19. század közepéig nyúlik vissza. 1859-ben Budapesten már működött Topits József által alapított tésztagyár. Az üzletet fia, Topits Alajos József vezette tovább egészen a 1920-as évekig.

Tészták típusai összetétel szerint

Tojás nélküli termékek
Tojással készült termékek

Tészták típusai a liszt fajtája szerint

Búzalisztből készült termékek
Durumlisztből készült termékek
Kukoricalisztből készült termékek
Snack termékek

A tészta főzése

Egyes levesbetéteket közvetlenül a levesbe főzünk, például a csipetkét, galuskát, másokat külön főzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás előtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belőle, ilyen például a pirított zsemlekocka.

Ha több levest főzünk, pl. húslevest, a betétet csak annyi leszűrt levesbe főzzük bele, amennyi egyszeri étkezésnél el is fogy, az üres levest ugyanis jobban eltarthatjuk. Azonkívül a tésztafélék állás közben sok levet felszívnak, így a következő étkezésre a leves túl sűrű lesz, a tészta pedig elázott.

Tészta az étrendben

A tésztaételek negatív megítélésű ételek közé tartoznak, ugyanis sokan gondolják, hogy a tészta nem "egészséges", hogy nem fér bele a kiegyensúlyozott étrendbe. Rossz megítélése annak köszönhető, hogy a száraz tészták relatív magas energia- és szénhidráttartalmúak: 100 g száraztészta ~370-380 kcal, és ~75 g szénhidrátot tartalmaz. Arról már ritkábban esik szó, hogy egyébként nagyon jó növényifehérje-források, fehérjetartalmuk: ~11-13 g.

A tésztaételek fogyasztásánál – csakúgy egyébként, mint minden más ételnél – kulcskérdés az adagnagyság, azaz, hogy mennyit eszünk belőle.

Energia- és szénhidráttartalomban nincs érdemi eltérés az egyes tésztafajták között (és persze az is mindegy, milyen alakú a tészta)

Legismertebb tésztaételek